Énok és Illés, a visszatérők

"Énok kétséget kizárva felragadtatott, és Illés szintén. Egyikük sem látott halált, hanem haláluk minden bizonnyal késleltetve van. Mindketten fenntartatnak a halál elszenvedésére, hogy majd a vérükkel olthassák ki az Antikrisztus erejét."

Tetulliánis Kr. u 210.

Mai bejegyzésemben a két prófétáról szeretnék megemlékezni, akik már a régi korok mitológiájában is bizonyították rátermettségüket, és a jóslatok szerint a jelenkor embere is számíthat hathatós segítségükre a megnyomorított és teljesen kizsákmányolt Föld nevű bolygón.

Illés próféta a legnagyobb ószövetségi alak volt a hagyományok szerint, előszítette Jézus eljövetelét, illetve az ő lelkének hatalmával keresztelte meg Szent János az Istenembert, Jézust. Szerepe hangsúlyos volt, mert egy olyan korszakban és területen élt, amely Baál démon kultuszát részesítette előnyben. Nem volt ritka ez idő alatt az emberáldozat sem, az egyéb kicsapongásokról nem is beszélve. A hagyomány megemlékezik arról is, hogy próféta létének ellenére, sokszor megfáradt, kimerült és depresszióra hajlamos tulajdonságokkal bírt. Belefáradt az Úrnak tett szolgálatba és sokszor zúgolódott munkájának értelmetlensége miatt. Ez mondjuk nem meglepő, hisz hazájában állandó életveszélyes fenyegetések közepette működött. Ezért is vonult el Bersebába, ahol kiöntötte Istennek a lelkét, saját halálát kívánva, de az biztatta tovább, erőt adva neki. Továbbá Illés kétszer is találkozott egy angyallal, aki táplálta őt küldetése előtt, s segítette útmutatásával 40 napos útján során a Hórebig. Élete során számtalan krisztusi csodát tett az ételszaporítástól kezdve a halottak feltámasztásáig. Testi halált nem halt, tüzes szekér, forgó szél vitte fel az égbe.

http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/02192/paris-by-night_2192573k.jpg

Énok prófétáról már írtam korábbi bejegyzéseimben is. A vízözön előtt élt, nagy szerepe volt abban, hogy tolmácsolja az utókornak az angyali letaszítást, az első bűnbeesést, mely által a szellem az anyagba hullott. Lényegében a mai világ megszületését írja le és annak okait, uyanúgy elbeszélve, ami más őshagyományokban is előfordul. Hasonlóan Illéshez, ő se halt testi halált, hanem közvetlenül az égbe emelkedett, egyes legendák szerint Isten angyallá tette, ami azóta se történt meg, azóta se részesült ilyen kegyben az ember.

"Abban a hétben, a két próféta, Énok és Illés felét veszik a hétnek. Mert prédikálni fognak 1260 napon keresztül, zsákruhát viselve, hirdetve a megtérést az embereknek és minden nemzetnek..."

Hippolitusz Kr. u 200

A Jelenések könyve beszél a két tanúról, akik felfedik az Antikrisztus álarcát és harcba bocsátkoznak azzal, azaz színre lépnek ellene szemtől szemben. A két tanú Illés és Énok lesz, akik csapásokat és jeleket hoznak az utolsó időkben, megnyitva ezáltal a Jelenések világát. Amíg munkájuk tart sebezhetetlenek, ha valaki mégis ellenük tesz ártalmakban pusztul el egyes evangéliumok szerint. Munkájuk során 1260 napon keresztül prédikálnak a lehető legpuritánabb viszonyok között. Ám a fenevad elpusztítja őket munkásságuk miatt, s holttestüket egy nagyváros utcájára dobja, közszemlére téve. Az emberiség ünnepel, hiszen a csapások miatt azt hiszik, ők a rossz oldalt képviselik. De három nap után feltámadnak és az egekig emelkednek, ekkor nagy katasztrófák történnek a beszámolok szerint. Ezután az írások valamiféle átváltozásról írnak, Énok és Illés megszabadul anyagi testétől s úgy száll szembe az Antikrisztussal és azok csatlósaival, többek között a Hamis Prófétával, természetesen immáron sikerrel.

Természetesen sok minden más is lesz a mitológia szerint, most csak a két tanú szerepéről kívántam szót ejteni, amit már írásom elején is közöltem.

Szép szombatot.