2013. június 27., csütörtök

Tarot analógiák: A Mágus


A mostani kártyavetés során is feltettem egy kérdést. Kíváncsiságom arra irányult, vajon sikerült-e mozgásba lendítenem egy hatást, átadtam-e egy okot. Nos, úgy tűnik igen, mert a Mágus lap jött ki.

Ez egy aktív lap, tele teremtő energiával, a Nagy Arkánum bevezetője, így azt is szimbolizálja, hogy minden belőle indul ki. Ő maga a mágia, a gondolattal, szóval és cselekedettel létrejövő energia.

Ha nagyon nemesen és tiszta szívvel akarom kezelni a Mágust (ami jelenleg nem igazán megy), akkor azt látjuk, hogy ereje fokozott tudatosságot és éberséget ad, miközben harmóniában áll a tudat és tudatalatti. Hatalmi célok nélkül, bölcsességgel és spontán teremt, a tapasztalatok vezetik a jó irányba használóját. A Merkúr a bolygója, mely a kommunikációt segíti. Erre szükség is van, ez képezi a hidat a célig.

Ez eddig mind szép és jó, de egy igazi mágus sosem jár a bölcsek útján. Az igazi indító ok, mikor valaki erre az ösvényre lép, az sose a megvilágosodás ( amit, mint szót is nagyon utálok, elcsépelt az egész). Egy igazi mágus az hatást akar elérni, mert vágyakozik valami iránt. Lehet bármiből katalizátor: hatalom, siker, pénz....szerelem. Ezen dolgok elérése okán semmitől se riad vissza, akár az alvilágba is alászáll, paktumot köt, eladja a lelkét. Ezért is mondják azt, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy aki hisz Istenben, az nem mágiázik, nem alkot, nem kreatív, hanem beletörődő és az Úrra bízza sorsát. Ez elég sarkalatos, de nagyjából erről van szó. Én nekem vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy hiszek-e és maradéktalanul rámerem-e bízni magam a sorsra, abban a tudatban élve, hogy a fent lévő Öreg Isten tudja mi a jó nekem és bizonyos dolgokat azért nem ad meg, mert az káros lenne, káros ajándék.
http://sphotos-a.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-frc1/400705_154837794689687_769784360_n.jpg

De szerencsére vannak kiskapuk. Szabad akarat és kíváncsiság. S így lép a képbe a Mágus. Az áldott és üldözött ember. Aki, ha nem vigyáz, a sötét erők útjára lép, azaz sötét dolgokat művel. Túllép a társadalmi kereteken, az erkölcsön. Rengeteg ilyen van, emberként is, akik végül bekattannak, elzárják őket és kivégzik, avagy maguk végeznek önmagukkal. Természetesen ez a legalsó szint. A legmagasabb szintű fekete mágusok azok, akik a törvényeket hozzák. A két típus között, a nép áll. A beletörődők. Természetesen ez is elég sarkalatos volt, de ez egy ilyen nap.

De azért mágusnak lenni jó. Csupa móka és kacagás. Gondolkozásra serkent, szavakat formál, cselekedetekre ösztönöz. Csak vigyázni kell az árnyékban megbújó, aktívan és folyamatosan formálódó démonnal, a lélek kicsiny, sötéten kátrányos részével.  

1 megjegyzés:

  1. Nagyon frankón odatoltad a Mágus írást.

    Kicsit sötétebb mint a Lényeg, de evilági tévelygés, amit csak egy Mágus láthat át. De ez a sötétség itt olyan, mint valami nagyon elegáns, mélyfekete, selyem öltöny.:) A lélek legsötétebb órájában, egy éjszakai városban, az elmagányosodott betonkemény csendben, ezüstös, modern, utcafények csillogásban a Lény, aki emberi testet öltött, fanyar kis mosollyal lép be az alvilági ajtón, ami a felszín alatt dúló viharba vezet. Ahogy halad lépcsőfokról lépcsőfokra, úgy szívja be a dohos, füstös illatokat, és szemében szikrázni kezd a vörös neon világ, végigzsizseg testében az ütemes dobolás, minden egyes lélegzet olyan élvezet, mint a legöregebb és legkeményebb whiskey-ből kortyolgatni, szárazon, és éhesen figyelni a táncoló meztelen női árnyakat a villámló fényekben.
    Ő nem fogja magát a sorsra bízni, csak az élvezet vezet... beletörődni csak egyetlen egy tudatba tud: Ő halhatatlan. Ez az az életérzés, amitől minden halált félő élőlény iránt érzéketlenné vált és ez az az áldott átok, a fájdalom nélküliség, ez tette Mágussá.

    Megéreztem.:)

    VálaszTörlés